TÁJÉKOZTATÓ
A nyári betakarítási munkákra kellő körültekintéssel kell felkészülni, ezért különösen fontos a munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratás, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) tartalmazza, amelyek előírásait az alábbiakban ismertetem.
- Betakarítási munkálatok tűzvédelme
A mezőgazdasági erő- és munkagépek, az aratás és a növénytárolás tűzvédelmi szabályai a kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel és szikracsapóval vagy lapáttal is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni (A bejelentéseket a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség felé kell megtenni, amelyek elérhetőségét a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szabolcs.katasztrofavedelem.hu honlapján a Magunkról, Katasztrófavédelmi kirendeltségek menüpont alatt megtalálják).
A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogóvezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, betakarítással érintett területen és a rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles szántással vagy tárcsázással kialakított védősávon kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. A gépek kezelője üzemeltetés közben nem hagyhatja el azokat. A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen, de legalább naponta meg kell tisztítani.
A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.
Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A mezőn összerakott kazal, valamint a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
- fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
- egyéb építményektől legalább 100 méter,
- vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,
- közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
- nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.
Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmányszükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni. A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény kazlak körül legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.
Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg. A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alap terület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. A szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből kialakított tűzszakasz megengedett legnagyobb kiterjedése mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag (rostnövények) esetén 2000 m2.
A létesítményeken kívüli kazal, szérű, rostnövénytárolók kialakítása esetén a nagyon alacsony és az alacsony kockázati osztályba tartozó épületektől 50 méteres tűztávolságot, a közepes és magas kockázati osztályba tartozó épületektől pedig 100 méteres tűztávolságot kell minimálisan tartani. A kialakított szabadtéri tárolóegységek között pedig 20 méter tűztávolság tartandó. Az esetlegesen kialakuló tüzek és a velük járó anyagi károk megelőzése érdekében a fent leírt tűzszakaszméret csökkentése megfontolandó.
Továbbá a tárolási egységek közötti védőtávolságok növelés is célszerű lehet, a nem várt tüzterjedés megakadályozása céljából.
Szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal is sújtható.
Az OTSZ szabályozása alapján, füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.
Ezek alapján külterületen a szabadtéri tűzgyújtáshoz, égetéshez nem kell a tűzvédelmi hatóság engedélye. Az ingatlan tulajdonosának, használójának az égetési tevékenységet, annak megkezdése írásban be kell jelentenie az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez, megyénk közigazgatási területén belül végzett tevékenység esetén a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.
A bejelentés megtétele továbbra sem mentesíti a bejelentőt más hatóság engedélyének beszerzése, valamint más jogszabályban foglalt előírások betartása alól!
Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
- a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
- a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
- tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
Tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek.
Továbbá felhívnám a figyelmet, hogy az OTSZ szabályozása mellett, és attól függetlenül a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHEM rendelet az egyes gépjármüveken az alábbi tűzoltó készülékek készenlétben tartását írja elő:
A rendelet alapján a tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege
- meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg 1 db legalább 6 kg-os
- meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.
A tűzoltó készülékek más oltóanyag, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.
A tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya esetén a bírság kiszabása a hatályos szabályozás szerint kötelező. Mértéke 20.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet. A tűzoltó készülék karbantartásának hiánya esetén szintén tűzvédelmi bírságot lehet kiszabni, melynek mértéke 10.000 forinttól 30.000 forintig terjedhet. Ezek a tűzvédelmi bírság tételek a veszélyes árut szállító járművekre nem vonatkoznak.
- Mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek ADR előírásai
Jelenleg Magyarországon a veszélyes áruk belföldi szállításának szabályait, a Veszélyes Aruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 387/202l.(VI.3O.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ADR), valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 39/2021.(VII.30.) ITM rendelet tartalmazza.
Az ADR 1.1.3 szakasza általában tartalmazza a mentességeket, melyek közül az ADR 1.1.3.1.
- pontja értelmében az ADR előírásait nem kell alkalmazni „a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül.
Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra.
Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra.”
Az aratást végző munkagépek (pl.: kombájn, cséplőgép, stb.) üzemanyag ellátását biztosító veszélyes áru (gázolaj) szállítás külső benzinkútról, saját gépjármüvei az aratás helyszínére akkor nem tartozik az ADR hatálya alá, ha a szállított veszélyes áru mennyisége legfeljebb 450 liter.
Más üzemanyag vonatkozásában azonban ezek a mennyiségi határok változnak, pl. benzin esetében csupán 333 liter. így a szállítás a fenti hivatkozás (ADR 1.1.3.1. c) pont) első mondatának kritériumait kielégíti. Ennek megfelelően, a fentebb leírt szállításokra az ADR 1.1.3.1.c) pontjában leírt mentesség alkalmazható és az ilyen szállítások esetén az ADR-t nem kell alkalmazni.
Amennyiben a szállított veszélyes áru mennyisége ezeket a mennyiségi korlátokat meghaladja, úgy e szállítások tekintetében - figyelemmel a felhasználási módra, a szállított, felhasznált mennyiségre - az ADR 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentesség igénybevétele javasolt. Az ADR 1.1.3.6 bekezdése a veszélyes áru, szállítási módjához (csak küldeménydarabos szállításra alkalmazható, ömlesztett, vagy tartányos szállításra nem) és az egy szállítóegységen szállított veszélyes áru mennyiségéhez köti a mentesség alkalmazásának lehetőségét, amely mennyiségi határ - az adott veszélyes áru szállítási kategóriájától függően - eltérő lehet.
A 3.3 szakasz az egyes veszélyes árukhoz tartalmaz különleges előírásokat, a 3.4 fejezet szerinti mentesség pedig különleges csomagolási előírásokat, és még kisebb mennyiségi korlátokat ír elő feltételként.
Az ADR 1.1.3.6 bekezdése ugyan nem biztosít teljes mentességet az ADR előírásai alól, azonban jelentős könnyítéseket tartalmaz. A szállítások kapcsán ez esetben nem szükséges többek között a gépj árművezető ADR 8.2.1 szakasza szerinti oktatása, a jármű jelölése, írásbeli utasítás, illetve az ADR 8.1.5 fejezete szerinti felszerelések készenlétben tartása. Gondot kell ugyanakkor fordítani egyebek mellett a fuvarokmányra (ADR 5.4.1), a minősített csomagolóeszköz használatára (ADR 4.1), a küldeménydarabok jelölésére, bárcázására (ADR 5.2), a rakomány elhelyezésére, rögzítésére (ADR 7.5), az ADR 8.1.4.2 - 8.1.4.5 bekezdéseiben előírt legalább 2 kg-os tűzoltó készülék gépjárművön történő elhelyezésére és üzembentartására, a gépjárművezető és a szállításban érintett személyek ADR 1.3 fejezete és 8.2.3 szakasza szerinti oktatására.
A fentiek szerint leírtak kizárólag az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 39/2021 .(VII.30.) ITM rendelet l.§ (3) bekezdésében meghatározott fogalmak szerinti közúti járművel végzett szállításokra vonatkoznak. (A fogalom definíciója szerint közúti jármű: „a közúti forgalomban való használatra szánt, legalább négy kerékkel rendelkező, 25 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű gépjármű, valamint pótkocsija, kivéve a síneken futó járművet, a mozgó munkagépet, valamint a veszélyes áru szállításakor legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedő mezőgazdasági és erdészeti vontatót.”)
A fenti definíció alapján tehát a lassú jármüvei, illetve a mezőgazdasági vontatóval az ADR előírásai szerint tilos veszélyes árut szállítani. Ezen tilalom alól ad könnyítést a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet), mely a lassú járművel, illetve a mezőgazdasági vontatóval végzett veszélyes áru szállítások tekintetében tartalmaz előírásokat.
Ebben az esetben az ADR előírásait csak annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azt az NFM rendelet betartani rendeli, azonban az NFM rendelet rendelkezéseit minden érintettnek teljes mértékben be kell tartania, melyet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági tevékenységük keretében rendszeresen ellenőriznek.
Azon járművek, gépek üzemanyaggal történő ellátása esetén, amelyek nem a külső munkaterületen (az aratás helyszínén) végzik tevékenységüket, vagy nem a fenti 1.) vagy 2.) pontban leírt valamely mentesség hatálya alá tartozó veszélyes áru szállítását végzik, be kell tartani az ADR előírásait.
Kérem a Tisztelt Címzetteket, hogy a fentiekben foglalt rendelkezéseket tartsák be a nem kívánt tűz és káresemények elkerülése érdekében.
 Tűzmeglőzési tájékoztató.pdf | [ ] | 823 kB |