Ki olvas minket

Oldalainkat 14 vendég böngészi

Szavazások

Ön szívesen nyaralna községünkben?
 


Olcsva Község története PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Olcsva Község Önkormányzata   


Olcsva

(Olcha, Olchva, Olchwa) 

Története


A Kaplony nemzetség alapította. Neve szláv eredetű - Olbsa. Jelentése: égerfa.

 

Ha Olcsva keletkezésére gondolunk, akkor nem évszázadokban, hanem évezredekben kell ezt megtennünk. A település határa fölmért - de föltáratlan - bronzkori földvárat és temetőt rejteget, bizonyítva, hogy a vidék ősidőktől lakott terület. A települést a honfoglalás előtt szláv népek lakták.

A honfoglalás után e népek úgy tűntek el, hogy a falu nevén kívül nyomukat sem lehet találni. A település elnevezése az égerfa szláv kifejezéséből (Olbsa) alakult ki.

Olcsva földrajzi fekvése, kitűnő természeti adottságai vonzóvá tették, mint szálláshelyet. Feltehetően már az Avarok is lakták, s honfoglaló őseink vélhetően már az elsők között vették birtokukba.

A falu első okleveles említése 1312. február 16-án kelt Anjou-kori oklevélben található, mely szerint a falu Zunga Péter és a Kaplonyiak (Károlyiak) birtokába került.

1408-ban a Károlyi család hajó malmot épített a Szamoson.

472-ben Vetési István a falu ura 1513-ban visszakerült a Károlyiak birtokába.

A török háborúk alatt, a három részre szakadt ország testvérháborúi Olcsvát sem kímélték. 1561-ben Ferdinánd király hadai megostromolják és elfoglalják az  olcsvai erődített kastélyt. 1563-ban azonban a Károlyiak újra a falu élére kerülnek.

1618-ban a Károlyi család visszatér a katolikus hitre. A Károlyiak vallási törelmét bizonyítja az, hogy nem követelték meg jobbágyaiktól református hitük elhagyását. Így maradt meg Olcsva teljesen reformátusnak.

1659-ben I. Leopold király Károlyi Lászlónak az olcsvai birtokán, a Kraszna folyón épített hídját vámjoggal ruházta fel.

Az olcsvai kastélyban született 1669-ben  gróf Károlyi Sándor. II. Rákóczi Ferenc későbbi tábornoka. 

1699-ben a Károlyiak az Olcsvai Kastélyt újjá építették. Több épületből álló emeletes kastély lett. (Palota, úrház, úrasszony háza, leányasszonyok, kisasszonyok háza, kápolna, katonaház, konyha, pince, élésház, csűrös kert, istálló). 1703-ban felégették, de gróf Károlyi Sándor 1708-’09-ben újjáépítette. Ez a kastély lett a Károlyiak állandó lakhelye 1699-1714 között.

A Rákóczi szabadságharc alatt a falu férfi lakosságának nagy része Károlyi ezredeiben szolgált vitézül és becsülettel, egészen a Nagymajtényi Fegyverletételig. (Ennek emlékére állított a falu szobrot 1999-ben.).

1711-ben februárjában II. Rákóczi Ferenc látogatást tesz az olcsvai kastélyban. Itt írja meg József császárnak küldendő levelét (békaajánlatát),  a Vajai Kastélyban Pálffy Jánossal történt megállapodás alapján, amennyiben ezt az ajánlatot József császár elfogadta volna, úgy most nem Szatmári-, hanem Olcsvai békéről beszélhetnénk.

Egy 1755-ből való leírás szerint a Kraszna folyó ketté osztja a falut, „azon híd vagyon, által szintén a kastélynak, egyik ága be a kastélyba, a másik, az kinek merre vagyon útja, mehet rajta”.

A Szabadságharc bukásával az Olcsvai Kastély elvesztette országos jelentőségét. A Károlyi Család Nagykárolyba költözött. Majd az épület együttest 1777-1791 között lebontották. Olcsvai birtokaikat a falu gazdái vásárolták meg. Így Olcsván már nemzedékekkel ezelőtt kialakult egy önálló gazda réteg.

A rendszerváltástól napjainkig Huszti József polgármester vezetése alatt fejlődik, szépül településünk.

 


OLCSVA

KÖZADATKERESŐ

kozadatkereso

MAGYARORSZAG.HU

MAGYARO

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

mak

ÜGYFÉLKAPU

ugyfelkapu

Kétes Áruk honlapja

ketesaruk